Lábgomba: még mindig sok a tévhit

Bár a lábgombásodás népbetegség, a tüneteket még mindig sokan nem ismerik fel.

A bőrgyógyászok felmérése szerint ma már a lábgomba is népbetegségnek számít, a hazai lakosság 15-20 százalékát biztosan érinti, de felnőttkorban kevesen ússzák meg, hogy legalább egyszer ne fertőződjenek meg.
A kórképet „atlétalábnak” is nevezik, amely éppen arra utal, hogy a lábgomba fertőzés gyakoribb az aktív életet élők között: a közös helyiségekben (uszoda, szauna, fitnesz- zuhanyzók stb.) a betegség könnyen megkapható. Azok sem érezhetik magukat biztonságban, akik nem járnak ugyan „nedves” szabadidős létesítményekbe, viszont módfelett kedvelik a napsütést. A rendszeres napfürdőzéskor a láb elveszíti természetes védőolajait, kiszárad, a bőrhámlásnak indul, védekezőképessége jelentősen csökken.

Az orvosok tapasztalatai szerint a gombás megbetegedések nagy számát mégis az indokolja inkább, hogy az érintettek többségében nem tudatosul maga a fertőzés, a megváltozott területen lévő kiszáradt bőrt például a láb természetes állapotának tekintik. Éppen ezért lenne szükség szélesebb körű tájékoztatásra, felvilágosításra, komoly szemléletváltoztatásra – állítják a szakemberek.

Bőrgomba elleni krémek

Dr. Simon Gyula mikológus szerint a láb bőrének gombás fertőzése esetén a kezelés eddig azért nem hozott átütő sikert hosszú távon, mert az ilyen célra használatos kenőcsöket hetekig (4-6 hét át) megszakítás nélkül alkalmazni kellett, a tapasztalat viszont azt mutatta, hogy a fertőzés gyakran kiújult.

Ennek oka az is, hogy a betegek általában vékonyan vitték fel a kezelendő felületre az orvos által javasolt készítményt, illetve csak ott kenegették, ahol az elváltozás látható volt. Eközben a gombák viszont észrevétlenül átterjedtek további területekre, leggyakrabban a másik lábra is. Ilyenkor olyan tünetek jelentkezhetnek, amelyeket a beteg új fertőzésnek vél, holott még mindig az eredeti infekciótól szenved. Éppen azért, mert az alkalmazott kúrával nem sikerült eredményesen kikezelnie betegségét.

Tévhitek a lábgomba fertőzésről – Lássuk a tényeket!

A lakosság általános tájékozatlanságát egyébként jelzi, hogy a bőrgombáról számos tévhit él még ma is a köztudatban:

• A leggyakoribb tévhit, hogy a lábgomba nem fertőző. Ez nem igaz, a nem megfelelő kezelés esetén a fertőzés nem csak a másik lábra, hanem a kezekre is átterjedhet. Az öltözőkben és a fürdőszobákban is könnyen továbbadható a baj a fertőzött lábról leeső hámdarabokon.
• A másik gyakori tévhit szerint a kórkép kialakulásának hátterében a nem megfelelő személyi higiéné áll. A valóság azonban az, hogy aki állandóan a lábát mossa, dörzsöli, szakadatlanul szárítja, könnyen felsértheti a bőrt és ezzel utat enged a gombák szabad támadásának.
• A mikológus szerint fontos tudni azt is, hogy az úgynevezett fungisztatikus (gombanövekedést gátló) hatású kezelések következtében a gomba fejlődése csak ideiglenesen áll le. Miután a pár napos kezelés után a tünetek elmúlása már javulást jelez, a betegek háromnegyede felhagy a további kenegetéssel. Ez pedig szintén a lábgomba újbóli megjelenését okozza. Ezért szükséges a hagyományos krémek esetén a 4-6 héten át tartó rendszeres kezelés.

A körömgomba gyógyítása hosszú folyamat

A páciens számára azonban – bármelyik készítményt is választja – a legfontosabb, hogy a kezelőorvos tanácsai szerint járjon el a körömgomba gyógyítása során. Bármennyire úgy véli, hogy pár nap után meggyógyult a fertőzött köröm, a kezelést a megadott határidőn belül nem szabad abbahagyni. Ugyanakkor szintén ellenjavallt a gombás fertőzés észlelésekor öngyógyítással kísérletezni.